Kerékpározz a fővárosban!

Kétkeréken, kevésbé ismert helyeken

Amíg az ember Budapesten lakik, fel kell fedeznie a város összes zegét-zugát.  

Fiatalon mindenki körbejárta a híres szórakozóhelyeket (amíg meg nem szűntek létezni), a várat, kiállításokra ment el, reggelizett hajnalban a piacon. ( ez lehetett vacsora is:) ) Viszont gyalogosan egy nap alatt csak pár helyet tudunk meglátogatni, hiszen vagy a lábainkhoz, vagy a fantasztikus BKV-hoz vagyunk kötve.

Pattanjunk bicajra!

A városon belül nagyjából mindegy milyen bicajunk van, hiszen nem a gyorsaságról, nehézségről szólnak az utak, hanem a napsütésről, a spontán kirándulásról, a felfedezésről.

2018. nyarán egész sok hétvégén tudtunk beiktatni ilyen tekeréseket, így a várost frissítő limonádék és sportfröccsök mellett körbejártuk többször is.

Egyik kedvenc útvonalam a következő volt:

Mivel a 13. kerületben lakunk, így a többiekkel az Újpesti vasúti híd aljánál találkoztunk. Ez a híd vezet át a Római partra is, de mi a Népszigetre mentünk. A Népszigetet én személy szerint nem ismertem még, de kiderült hogy nagyon sok érdekes és értékes dolgot rejt. 

Utunk a Colorbárba vezetett, ahol retro és újrahasznosított bútorokat, dizájn kütyüket csodálhattunk meg, illetve, ha megnyerjük a lottót akkor meg is vennénk egy jó párat a tárgyak közül. A Colorbar nem csak a bútorokra épít, hanem a közösségre is, így rengeteg programmal jelentkeznek egész nyáron. A fröccs finom volt, a zene pedig kellemes, csak ajánlani tudom!

Tovább indultunk, át Budára, azonban nem álltunk meg a Római parton, kíváncsiak voltunk, milyen kincseket rejt még a part, ahová már csak kevesen mennek el, így jutottunk el Budakalászig majdnem, ahol megtaláltuk az:

Ebihal büfét!

Retró a köbön. Egy hajón ehetsz, ihatsz, gyönyörű környezetben ,a Lupa sziget mellett. A zsíros kenyeret piros kockás abrosszal megterített asztalon eheted, miközben alattad valamennyire hánykolódik a hajó.

Ezen a napon nem mentünk el Szentendréig (ez egy másik sztori lesz), inkább visszafordultunk és a budai oldalon lecsorogtunk a  Görzenál mellé, ahol  a Beer Company Sörterasz fogadott minket egy fröccsre. Ezen a helyen esténként még d&b szokott szólni, és az árak sem elvetemültek.

Eddig több, mint 28 kilométert tettünk már meg, de utunkat tovább folytattuk.

A következő állomás a Bambi volt, kedvenc randihelyem. Itt szintén piros kockás terítő várt minket, melegszendviccsel és végre egy kávéval, igazi régi, üvegpohárban. 

Kezdett esteledni, így a lámpákat feltettük a bicajra és irány a Városliget. A Kertem (remélem örökké létezni fog) még az új helyen is a régi, jó zenékkel, finom ételekkel várják a vendégeket, a hét minden napján. 

Ez volt az utolsó állomás ezen a napon, innen 10 perc alatt otthon voltunk, és összesen 38,2 kilométert tettünk meg Budapest határain belül, (kivéve az Ebihalat) városnézéssel, jókedvvel, napozással, jó emberekkel együtt. 

És most a közösségi helyek elérhetőségei: 

https://www.facebook.com/ColorbarBudapest/

https://www.facebook.com/ebihalbufe/

https://www.facebook.com/beercoterasz/

https://www.facebook.com/bambieszpresszo/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

egy × 2 =

X